Sátoraljaújhely már a kelta-római időben lakott hely volt és a mai piarista rendház  területén megerősített őrtorony állt a kereskedelmi útvonal védelmére. Itt találkozott a K-Ny  selyem út az É-D borostyán úttal, és itt szállították a középhegység fémeit és Erdély sóját a  központok   felé.

 Számos forrás utal arra, hogy a "Barátszeren" 1221-ben állt már a remetéknek temploma,  amit a tatárok tönkretettek. Új építésére 1258-ban került sor, mikor már IV. Béla  Nagytoronyáról a Ronyva melletti árvízmentes területre telepítette a pálos remetéket.

A mai templom elődje a XIV. században Nagy Lajos adományából gótikus stílusban épült. Ennek nyomai az északi falon és a tornyon látszanak. 1501-ben a tornyon már óra is volt, kő-számlapja, mint az ország legrégibb faragása, évszámmal ellátva látható a gótikus folyosón. Az ekkori építkezéseket a Pálóczi család támogatta. A török sereg tatárjai 1566-ban lerombolták a templomot, a pálosok fél évszázad alatt a mai stílusában újjá építették.

Rombolás és újjáépítés időszakai váltogatták egymást, de a XVII. század végére a lőcsei faragók a Kőrösy, Reviczky és más családok segítségével elkészítették az oltárokat és a szószéket. I. Rákóczi Ferenc (a Nagyfejedelem édesapja) a templomhoz építtette a déli kápolnát kriptával. A Rákóczi-szabadságharcban Károlyi Sándor mentette meg a templomot a felrobbanástól.

A pálosok igen sokat tettek a városért: a Ronyva melletti mocsarakat lecsapolták, a római kor után abbamaradt szőlőkultúrát felélesztették, ingyen őröltek a szegényeknek, megvédték a város lakosságát háborúk idején és igen magas színvonalú hatosztályos iskolájuk volt. II. József 1786-ben mégis eltörölte a rendet, és helyükbe a piaristákat telepítette ide Tokajból.

A piaristák a Mária-oltár Szűz Mária képét a főoltárba építették be, és így lett a "Szent Egyed egyházából" "Nagyboldogasszony" templom, a mellékoltárra pedig a Tokajból hozott Kalazanci Szent József kép került.

A Szűz Mária kép érdekessége, hogy Mária alakja mellett a lorettói litánia lefesthető fohászai (invocatioi) láthatók (elefántcsonttorony, aranyház, frigynek szent szekrénye, bölcsességnek széke, mennyország ajtaja?). Megmaradt a hajó XVII. századi mennyezete, ezt azóta sem kellett javítani.

A szentély stallumai a kórusról kerültek le, készítési ideje a chroniszticon szerint (a kiemelt betűket római számként összeolvassuk?) 1718.

A kápolna festése 1770-ből való és a törökkor emlékét idézi, hogy a két zsidó férfi fején török turbán van, a háttérben pedig Jeruzsálem helyett török tábor látható. A kórus orgonáját 1717-ben Lorenz Czaykovszky építette, Országh Sándor és fia 1893-ban fölújította.

A kápolna alatti kriptában nyugszik Cseppelényi György pálos vértanú, szobrát még a pálosok állíttatták a Remete Szent Pál oltárra.

A padok tölgyfából készültek 1759-ben, a gyóntatószék XIX. századi és a missziós kereszten lévő "Piarista Iskolák Királynője" kép is 200 éves. A rendház folyosóján látható az 1873-ból való intarziás ajtó.

********

A sátoraljaújhelyi Piarista Rendház tagjai:

 


Etele György

házfőnök

                                                           

vissza a főoldalra